2012. június 27., szerda

Grazie England!



Köszi!


Most jutott egy kis időm arra, hogy kifejtsem gondolataimat az utolsó negyeddöntőről. 
Minden elfogultságom nélkül jelentem ki: ez az olasz csapat jobb volt, mint Anglia. 
A mérkőzésre Prandelli ismét készül egy kis furcsasággal. Az még várható volt, hogy Chiellinit Bonucci pótolja, ám, hogy a sérült Montolivo kerüljön be... Kicsit meglepő volt, mit ne mondjak. Aztán  váratlanul egymásnak estek a csapatok, De Rossi három perc elteltével útjára indított egy SZ 300 típusú szovjet föld levegő rakétát, amely a kapufán csattant(Hart éppen körbe tudta fordítani a fejét) majd az angolok is veszélyeztettek, Buffon például bemutatta , miért is tartják a világ egyik legjobb kapusának. 
Reflex nem apró!




Az olaszok a védelem mögé bepörgetett labdákkal operáltak eleinte, majd rájöttek, hogy a szélről induló akciók sikeresebbek lehetnek, ám a jobb oldalon Abate az első félidőt 3 D-ben nézte(loptam Peti, bocs). A támadásaik javarészt a bal oldalról indultak (Balzaretti, csak számomra olyan , mint egy Padawan=jedi tanítvány?).Montolivo nagyon nem találta a helyét, miközben Pirlo tanárian szűrt Az angolok éles ritmusváltásaikban bíztak,azt mindenkin nagyon lehetett látni, hogy Rooney-tól sokat várnak. Milner mint mindig, ezúttal is inkább védekezésben volt hasznos, az adatok alapján meglepő, hogy Johnson sokkal hatékonyabb volt mint Ashley Cole.  Az volt az érzésem , mintha mindkét csapat arra utazott volna, hogy minél előbb lő egy gólt, amire később kényelmesen rá lehet huppanni.Nem így történt, nem lőttek gólt, és a második félidő már sokkal kevésbé volt élvezetes. Prandelli egészen sokáig kivárt a cserékkel, Hodgson pedig kottából cserélt, Walcott és Carrol jött be. A tankszerű csatár egyébként meglepő módon jól játszott, a rá ívelt labdákat rendre meg tartotta, és hasznosan is játszotta meg. Az olasz cserék ennél egy árnyalattal érdekesebbek voltak.






Ilyen a boksz!






 Az addig rendben, hogy Cassano lejött, szegényről pár hete még az a hír járta, hogy sosem tud majd játszani, most itt van és ha nem is mindig jól, de játszik, küzd, szóval az őt szidóknak azért jusson eszébe , hogy komoly szívműtét után van. Nos vissza cserékhez!Egyrészt  MR. Taktika nem hozta  sem Di Natale-t, sem Giovinco-t,hanem jött Maggio ( a nápolyi maffiózó az egyre jobb Abate helyére érkezett) Diamanti, és Nocerino. Ezzel a pályán már 4(!!) irányító típusú futballista szerepelt egyszerre, ilyet én még életemben nem láttam. Jó, persze ki volt osztva , ki a szélső, ki a szűrő, de a hosszabbításba érve , már szétpasszolták az egyre fáradó angolokat. 




Elég egyértelmű...(passzmutatók)




Az is igaz, hogy egy-két játékos is nagyon elfáradt. Itt van például Marchisio, ő azért nem mondom ki, hogy melyik test nyílásán részén vette a levegőt(na jó, káromkodok: a fülén) A ráadás 30 perce arról szólt, vajon kihúzza-e Anglia? A labdákat, már sem igazából meg szerezni és végképp  megtartani nem tudták. Az volt ekkor a benyomásom, hogy Anglia nem akar nyerni...Elérkezve 11-esekhez látható volt a két tábor közti különbség. Az angolok rögtön inkubátorokhoz járultak, és Hart-hoz érkezett egy segédedző, mindenféle "jajj, de érdekes" papírokkal. Láthatóan  nem érdekelte a City kapusát az adathalmaz(nyilván statisztika volt az olasz lövőkről).


 Próbált koncentrálni úgy mutatkozni , mint aki nagyon bízik magában. Nyilván erre mondta Pirlo, hogy nagyképű volt. Az olaszoknál Buffont lement az öltözőbe valakivel(kapusedző, pszichológus) majd onnan úgy jött ki, mint egy Szuper-csillagharcos. Összekapaszkodtak, míg az angolok még mindig lihegtek. Balotelli nehezen, de belőtte, az egyébként láthatóan illetődött Montolivo kihagyta, a túl célzó Younggal és Ash. Cole-al egyetemben. Buffon megfogta az övét, Diamanti meg pontot tett az ügy végére. 






Meglepetés: az olasz volt a támadóbb csapat


Összességében az olasz csapat kihasznált azt az esélyt, amit az angol válogatott felkínált számára, és bebizonyosodott, , hogy Prandelli nagy edző.Az olaszok sokkal többet lőttek kapura, "csak" kihagyták a ziccereket, ebben Balotelli volt az élen járó.Kérdés elég lesz-e az ő tudása a németek ellen. Mert ez az olasz csapat egyértelműen gyengébb , mint a Nationalelf. Ám ez már egy következő történet...


Megvan!!






És egyébként a nyuszin múlt minden!

1 megjegyzés:

  1. Egyértelmű olasz fölény és maximálisan megérdemelt továbbjutás. És emellett az egyik legizgalmasabb meccs az EB-n, pedig 0-0-ás meccs volt...

    VálaszTörlés